Egy adott ingatlan fűtési rendszere a ház egészét tekintve egységes szerkezet, amelyben a hő- és áramlástechnikai jellemzőket mérnöki számítások alapján épületgépész mérnök tervezte. Emiatt, ha a rendszer bármelyik része átalakításra kerül, az hatással lesz a többi rész működésére.
Néhány alapszabállyal nem árt tisztában lennie annak, aki hozzányúlna távfűtéses lakása fűtési rendszeréhez.
A strang a társasház tulajdona, a radiátor a lakás tulajdonosáé, ha cserélni akarunk, mégis tájékoztatási kötelezettségünk van a közös képviselő, illetve a lakóközösség felé. Az sem mindegy, milyen anyagú új radiátor választunk, nem szerencsés eltérő anyagú rendszereket létrehoznunk.
Az egyik legfontosabb előírás az, hogy az új radiátor hőleadása nem lehet nagyobb, mint az eredetileg felszerelté. A korábbinál erősebb teljesítményű egységek beépítése esetén ugyanis megbomolhat az épület fűtési rendszerének az egyensúlya. Miután amíg az egyik lakásban növekszik a hőleadás, addig a másik lakásban emiatt visszaeshet a hőmérséklet.
Új radiátor kiválasztása:
A mi házaink eredetileg RADAL ALUMÍNIUM radiátorokkal szereltek és ACÉLból készült a fűtési hálózat csőrendszere!
KIZÓLAG ALUMÍNIUM VAGY ACÉL RADIÁTOR kerülhet beépítésre, és a bekötések pedig szintén ACÉL vagy ÖTRÉTEGŰ CSŐvel a hozzá való PRESS TH 16 – idommal szerelhetők.
RÉZ alkalmazása TILOS!
Fokozott figyelmet igényel, hogy a fűrdőszobáknál egycsöves a fűtésrendszer!
Ennek az átáramlását semmilyen módon nem lehet akadályozni, szabályozni, leszűkíteni, vagy a lakáson belüli -új radiátorral a- hőledást növelni. Ezek a módosítások ugyanis egyértelműen kártékony hatással vannak a többi lakóra.
A lakás-, illetve az épületrész tulajdonosa az IntézőBizottság felé bejelentési és engedélyezési kötelezettséggel tartozik!
A későbbi vitás ügyek elkerülése miatt a munkafolyamat közben érdemes -akár több alkalommal is- szemléztetni az IB.-vel a feladatot, azonban a legvégén (lehetőleg még a szakember távozása előtt) mindenképpen. Innetől ugyanis a tulajdonosé minden felelősség.
Bár a fűtőtest a fogyasztó tulajdona, ugyanakkor része is az osztatlan tulajdonnak (fűtési rendszernek), és az abba történő beavatkozás minden felhasználót érint. Egy nagyobb hőleadó felszerelése csak valakinek (valakiknek) a rovására történhet, hiszen a szabálytalanul eljáró fogyasztó valakinek (valakiknek) a kárára vesz ki több „meleget” a közösből.
Megengedhetetlen a szakszerűtlen beavatkozás annak érdekében, hogy központi fűtési rendszer továbbra is megfelelően működhessen!
Jó tudni például, hogy a beépítendő radiátor hőleadása/hőteljesítménye (kW) nem haladhatja meg a gyárilag szerelt radiátorét.
Minen szakember jól tudja, hogy a fűtőtestet nem szabad vörösrézcsővel szerelni. Az elektrolízis folyamán a rendszerben „iszap” keletkezik és az, különböző helyeken lerakódhat a fűtési rendszerben. Sajnos erre a jelenségre nem hívják fel a fogyasztó figyelmét, pedig rendkívül csökenti az épeület fűtési rendszerének használhatósági idejét.
Sokszor előfordul, hogy a gyengébb és persze olcsóbb radiátork 3-4 éven belül kilyukadnak és ismét cserélni kell őket. Ez nagyon bosszantó és költséges, főként a fűtési szezonban.
Fűtési víz - ürítés/feltöltés
A FŐTÁV évente egyszeri alkalommal a házak teljes rendszeréből díjmentesen leengedi, majd feltölti a fűtési vizet. A leeresztett állapot a tömítések kiszáradásának elkerülése miatt legfeljebb kettő héten keresztül tartható fennt. A radiátorok javítását és/vagy cseréjét érdemes erre az időszakra tervezni. Ennek időpontjáról az Intézőbizottság dönt, érdemes vele egyeztetni.
Fűtési szezonon kívül és belül is igényelhető a FŐTÁV-tól a fűtési víz ürítése és feltöltése.
Ez fizetős szolgáltatás! Mivel ezt fűtési szezonszerint árazza a szolgáltató, ezért a FŐTÁV oldalán kell tájékozódni a részletekről, illetve a megrendelést is ott kell kezdeményeznie a lakónak.
A FŐTÁV díjszabásán felül az ürítést és feltöltést kérő lakónak a leeresztett majd újra feltöltésre kerülő víz árát és a többletszolgáltatás díját is téríteni kell a tulajdonosok felé.
Ezt a közös költség fizetésével azonos módokon (bank, banki pénztár, irodai pénztár) lehet rendezni. Ennek és a költsége a bejegyzés írásának idejekor 10.000 Ft./alkalom.
építő javaslat
A radiátorokra szerelt hőszabályzó (termosztatikus radiátorszelep) úgy működik, hogy megkímélje a radiátort a szétfagyástól. Azaz „elzárt” állapotban is átereszti a fűtésvizet.
Nem csap, tehát a fűtési víz teljes elzárására egyáltalán nem alkalmas!
Radiátor cserénél, vagy javításnál érdemes a felső fűtéscsőre is egy elzáró golyóscsapot szereni! A költsége még a munkadíjjal együtt is elenyésző ahhoz képest, mint az évközbeni fütési víz leeresztésé.
Bár a modern radiátorok élettartama típusonként változhat sajnos gyakran előfordul, hogy kilyukadnak. Ez a leggyakoribb sérülési forma! Ez akár több ezer liter víz távozását is jelentheti és az előfordulását illetően bármire is gondol, sokkal magasabb számban fordul elő. Alsó lakások áznak a fűtési víztől, és ha nincs egy gigászi felelősségbiztosítása, akkor bizony sokba fog kerülni a kártalanítás. Az elzáró csapok (egyik) előnye, hogy azonnal és teljesen elzárható a víz és ezzel ki is zárható a rendszerből a sérült radiátor. Az érintett radiátor ugyan nem fűt viszont rá ér a javítással, amikor csak Önnek vagy a szerelőnek megfelel. A többi radiátor és persze a többi lakás fűtése zavartalanúl működhet tovább.
A radiátor elzárásával ráadásul a fűtés költsége is jelentősen csökkenni fog.
KÖLTSÉGOSZTÓ - TECHEM
Radiátorcsere esetén át kell szereltetni a költségosztót az új fűtőtestre. Ezt kizárólag a TECHEM munkatársa végezheti el. Ennek ügyintézése és költsége a Tulajdonos feladata. Fontos, hogy ennek elmaradása esetén a TECHEM egy átalánydíjat számol és azt további 2,5 szorzóval küldi el számlázásra.
1134 Budapest, Váci út 45., A/7.
Tel.: 0036-1-374-1010
Fax: 0036-1-374-1012
Mint a neve is tartalmazza, a költségosztó nem egy fizikai mértékegységet mérő műszer, így azok nem is hitelesített, hitelesíthető eszközök, csak alkalmazási engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek.
ELSZÁMOLÁS :
A költségosztó készülék egységeket regisztrál. Kiértékelésekor összeadják a lakásban található összes költségosztón leolvasott értéket – amelyeket a radiátorokra jellemző adatokkal korrigáltak –, így meghatározható, hogy az adott lakásban az adott időszakban hány egység volt a fogyasztás. Ezek után az adott lakóházban (fűtési rendszeren belül) található összes épületrész (lakás/üzlet) fogyasztási egységét összegzik, így megállapítható, hogy hány egység fogyott az egész épületben az adott időszakban. Ebből számolják ki arányosítással (% számítás) az egyes lakásokra jutó díjszétosztási arányt, korrigálva a 157/2005(VII.15) Kormányrendelet 6. mellékletében előírt, az egyes helyiségekre adható korrekciós tényezőkkel és a fűtött légköbméterrel a felhasználói közösség által meghatározott mértékben.
Így mutatható ki, hogy az adott lakás hőfogyasztása hány százaléka az egész ház hőfogyasztásának. A leírtakból következik, hogy az adott időszakban egy egység csak utólag, a fenti módszerrel forintosítható.
OKOS-MÉRÉS :
A felszerelt költségosztók – kiegészítő adatgyűjtők, adattovábbítók telepítésével – általában alkalmasak a havi leolvasásra, adattovábbításra. A havi leolvasással, adattovábbítással minden hónapban a fogyasztásarányos hődíjfizetés elérhetővé válik, nincs szükség utólagos elszámolásra.
A havi leolvasás lehetőségéről, költségeiről érdeklődjön a költségosztót üzemeltető cégnél.
KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG
Sokféle vélemény van, hogy miként kell fűteni és télen használni a radiátorokat, mert a fűtésszámla eléggé tud fájni.
Kezdeném a legrosszabbakkal:
– „Egyik szobát fűtöm csak!”
– „Amikor nem vagyok otthon elzárom, és este pedig kinyitom hadd legyen meleg.”
A fűtéshatékonysága (ezáltal költsége) természetesen függ a radiátor hőmérsékletétől és üzemidejétől.
Azonban ha napközben, vagy a szomszéd szobákban a falak és a bútorok áthűlnek sokkal több energia szükséges ahhoz, hogy a szoba felmelegedjen és meleg is maradjon.
Tapasztalat szerint az a legjobb, ha minden radiátor termosztátját ugyan arra az értékre állítjuk és egész fűtési időszak alatt úgy hagyjuk.
A legtöbb termosztatikus fejre igaz, hogy:
0-ás vagy * jel esetében 10 °C – 13 °C
1-es és a 2-es jel esetében 18 °C – 20 °C,
2-es és 3-as jel esetén 20 °C – 22 °C
4-es és 5-s (maximum) jel szelepállásnál 24 °C feletti.
REMÉLEM HASZNOS VOLT EZ A BEJEGYZÉS, ÉS TUDTAM VELE SEGÍTENI!
Úgy véli, hogy kihagytam valamit vagy javításra szorul? Köszönöm, ha leírja és elküldi
Társasház Ágoston utca 4-16.
Szerző: Czerula Attila
Telefon: 06 20 215 7274
E-Mail: agoston416@gmail.com
