Egy adott ingatlan fűtési rendszere a ház egészét tekintve egységes szerkezet, amelyben a hő- és áramlástechnikai jellemzőket mérnöki számítások alapján épületgépész mérnök tervezte. Emiatt, ha a rendszer bármelyik része átalakításra kerül, az hatással lesz a többi rész működésére.
Néhány alapszabállyal nem árt tisztában lennie annak, aki hozzányúlna távfűtéses lakása fűtési rendszeréhez. A strang a társasház tulajdona, a radiátor a lakás tulajdonosáé, ha cserélni akarunk, mégis tájékoztatási kötelezettségünk van a közös képviselő, illetve a lakóközösség felé. Az sem mindegy, milyen anyagú új radiátor választunk, nem szerencsés eltérő anyagú rendszereket létrehoznunk.
Az egyik legfontosabb előírás az, hogy az új radiátor hőleadása nem lehet nagyobb, mint az eredetileg felszerelté. A korábbinál erősebb teljesítményű egységek beépítése esetén ugyanis megbomolhat az épület fűtési rendszerének az egyensúlya. Miután amíg az egyik lakásban növekszik a hőleadás, addig a másik lakásban emiatt visszaeshet a hőmérséklet.
Nos, ez nem igaz! A mítoszt megdöntötte egy thermográfiai kamera, amely bebizonyította, hogy mindketten ugyanabban az időben melegedtek fel. A különbség csak lehűlésben van. Az alumínium 50 percen belül lehűl, de az öntöttvas radiátor akár két órán keresztül is tartja a hőt!
Új radiátor kiválasztása:
Nem közömbös, hogy milyen anyagú – acéllemez, alumínium – fűtőtestet választ.
Ha a ház alumínium, pl. Radal típusú radiátorokkal felszerelt, abban az esetben nem jó, ha a fogyasztó lakásába acél alapanyagú lemezradiátor kerül felszerelésre, mert a két különböző anyagú radiátor között a víz közvetítésével elektrolízis, belső korrózió jön létre és ez általában az újonnan felszerelt radiátor lyukadásához vezet. Előfordult, hogy ez az állapot 3 éven belül bekövetkezett, azaz kilyukadt az acéllemez radiátor.
Ennek a folyamatnak a fordítottja is megtörténhet. Az elektrolízis folyamán a rendszerben “iszap” keletkezik és az, különböző helyeken lerakódhat a fűtési rendszerben. Sajnos erre a jelenségre nem hívják fel a fogyasztó figyelmét, sőt a fenti hibát fokozza, hogy az új fűtőtestet vörösrézcsővel kötik, növelve ezzel a hibák lehetőségét.
Jó tudni, hogy a beépítendő radiátor hőleadása/hőteljesítménye (kW) nem haladhatja meg a jelenlegi radiátorét. Gyártótól és típustól függetlenül csak az eredeti radiátor anyagával és teljesítményével azonos új radiátor felszerelése megengedett, annak érdekében, hogy a felhasználói tulajdonban lévő központi fűtési rendszer továbbra is megfelelően működhessen. A szakszerűtlen beavatkozás, más fogyasztónak (esetleg a ház más részén) fűtési hibát, szélsőséges esetben fűtési elégtelenséget okozhat.
A lakás-, illetve az épületrész tulajdonosa az IntézőBizottság felé bejelentési és engedélyezési kötelezettséggel tartozik.
Bár a fűtőtest a fogyasztó tulajdona, ugyanakkor része egy osztatlan tulajdonnak (fűtési rendszernek) és az abba történő beavatkozás minden felhasználót érint. Egy nagyobb hőleadó felszerelése csak valakinek (valakiknek) a rovására történhet, hiszen a szabálytalanul eljáró fogyasztó valakinek (valakiknek) a kárára vesz ki több “meleget” a közösből. A szakszerűtlen beavatkozás fokozott hibalehetőséggel jár az egycsöves fűtéseknél.
Fűtési víz - ürítés/feltöltés
A FŐTÁV évente egyszeri (változó) alkalommal a házak teljes rendszeréből díjmentesen leengedi majd feltölti a fűtési vizet. A leeresztett állapot legfeljebb kettő héten keresztül tartható fenn. (tömítések kiszáradásának elkerülése miatt) A radiátorok javítását és/vagy cseréjét érdemes erre az időszakra tervezni.
Fűtési szezonon kívül és belül is igényelhető a FŐTÁV-tól a fűtési víz ürítése és feltöltése.
Ekkor ez már fizetős szolgáltatás. Mivel ez időszaktól függő ezért a FŐTÁV oldalán kell tájékozódni a részletekről, illetve a megrendelést is ott kell kezdeményeznie a lakónak.
A FŐTÁV díjszabásán felül az ürítést és feltöltést kérő lakónak a leeresztett és újra feltöltésre kerülő víz árát is téríteni kell a tulajdonosok felé. Ezt a közös költség fizetésével azonos módokon (bank, banki pénztár, irodai pénztár) lehet rendezni. Ennek és a költsége 10.000 Ft./alkalom
KÖLTSÉGOSZTÓ - TECHEM
Radiátorcsere esetén át kell szereltetni a költségosztót az új fűtőtestre, amelyhez kérje a költségosztót üzemeltető cég szakemberének közreműködését. Fontos, hogy az átszereléskor az új radiátor teljesítményét is rögzíttetni kell, illetve egy elszámolási időszakon belüli radiátorcsere esetén a leolvasást is el kell végeztetni, amire csak a költségosztót üzemeltető cég munkatársa jogosult.
1134 Budapest, Váci út 45., A/7.
Tel.: 0036-1-374-1010
Fax: 0036-1-374-1012
Mint a neve is tartalmazza, a költségosztó nem egy fizikai mértékegységet mérő műszer, így azok nem is hitelesített, hitelesíthető eszközök, csak alkalmazási engedéllyel kell, hogy rendelkezzenek.
ELSZÁMOLÁS :
A költségosztó készülék egységeket regisztrál. Kiértékelésekor összeadják a lakásban található összes költségosztón leolvasott értéket – amelyeket a radiátorokra jellemző adatokkal korrigáltak –, így meghatározható, hogy az adott lakásban az adott időszakban hány egység volt a fogyasztás. Ezek után az adott lakóházban (fűtési rendszeren belül) található összes épületrész (lakás/üzlet) fogyasztási egységét összegzik, így megállapítható, hogy hány egység fogyott az egész épületben az adott időszakban. Ebből számolják ki arányosítással (% számítás) az egyes lakásokra jutó díjszétosztási arányt, korrigálva a 157/2005(VII.15) Kormányrendelet 6. mellékletében előírt, az egyes helyiségekre adható korrekciós tényezőkkel és a fűtött légköbméterrel a felhasználói közösség által meghatározott mértékben.
Így mutatható ki, hogy az adott lakás hőfogyasztása hány százaléka az egész ház hőfogyasztásának. A leírtakból következik, hogy az adott időszakban egy egység csak utólag, a fenti módszerrel forintosítható.
OKOS-MÉRÉS :
A felszerelt költségosztók – kiegészítő adatgyűjtők, adattovábbítók telepítésével – általában alkalmasak a havi leolvasásra, adattovábbításra. A havi leolvasással, adattovábbítással minden hónapban a fogyasztásarányos hődíjfizetés elérhetővé válik, nincs szükség utólagos elszámolásra.
A havi leolvasás lehetőségéről, költségeiről érdeklődjön a költségosztót üzemeltető cégnél.
KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG
Sokféle vélemény van, hogy miként kell fűteni és télen használni a radiátorokat, mert a fűtésszámla eléggé tud fájni.
Kezdeném a legrosszabbakkal:
– “Egyik szobát fűtöm csak!”
– “Amikor nem vagyok otthon elzárom, és este pedig kinyitom hadd legyen meleg.”
A fűtéshatékonysága (ezáltal költsége) természetesen függ a radiátor hőmérsékletétől és üzemidejétől.
Azonban ha napközben, vagy a szomszéd szobákban a falak és a bútorok áthűlnek sokkal több energia szükséges ahhoz, hogy a szoba felmelegedjen és meleg is maradjon.
Minden radiátor termosztátját állítsuk be ugyan arra az értékre és egész fűtési időszak alatt hagyjuk úgy.
A legtöbb termosztatikus fejre igaz, hogy:
0-ás vagy * jel esetében 10 °C – 13 °C
1-es és a 2-es jel esetében 18 °C – 20 °C,
2-es és 3-as jel esetén 20 °C – 22 °C
4-es és 5-s (maximum) jel szelepállásnál 24 °C feletti.
REMÉLEM HASZNOS VOLT EZ A BEJEGYZÉS, ÉS TUDTAM VELE SEGÍTENI!
1032 Ágoston utca 4-16. Társasház
Szerző: Czerula Attila
Telefon: 06 20 215 7274
E-Mail: agoston416@gmail.com
