MEGSZŰNT A
TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁSA
2024. december 24.
MERT 2024-BEN 123,5% volt a BENYÚJTOTT KÁROK KIFIZETÉSE
2024 október elején megkaptuk a biztosító 2025 évre vonatkozó – infláció követő – ajánlatát. Két héttel később egy rövid e-mailben, majd postai küldemény útján is azt közölte, hogy kiemelt kockázatú ügyféllé váltunk és felmondja a szerződésünket. Tehát, a díjemelés helyett a szerződésbontást választotta. A hír derült égből érkezett. Több, mint tizeniksz éve van (volt) ugyanannál a biztosítónál szerződésünk. Fizetési elmaradásunk nem volt, a társasház kárigénye elenyésző volt a befizett díjhoz képest.
Természetesen igyekeztem utána járni a dolognak.
Éves szinten a társasház üzemeltetésével és javításával kapcsolatba hozható kárigénye a biztosító felé nem alacsony de a befizetett 5,5 mill. Ft.-hoz képest nagyon kevés.
A ház ötvenedik „születésnapja” sem számít éppen előnyösnek a biztosítók megítélése szerint.
A kárstatisztika láttán viszont kiderült, hogy a valódi okhoz az áll közelebb, hogy sajnálatosan a Tulajdonosok a Társasházra kötött biztosítást legtöbb esetben Lakásbiztosításuk helyett veszik igénybe. Ráadásul sok esetben a Tulajdonosnak van saját lakásbiztosítása is, ami által előnyösebben kerülne elbírálásra egy-egy káreseményt, mint a TársasházBiztosítás.
Ennek a rossz beidegződésnek „köszönhető”, hogy a 2024-es évre a Társasházbiztosításának kifizetési kerete meghaladta a 100%-ot. Így a biztosító több pénzt fizetett ki számunkra, mint amennyi befizetésre került, miközben már az 50% „visszafizetésre” is érzékenyek.
Így egyből érthető, hogy az Uniqa miért engedte el a Társasház oltalmazását olyan hirtelenséggel, mintha izzó vasrudat nyomtak volna a markába.
A TársasházBiztosításának a lényege az, hogy a közös tulajdont biztosítsa és védje, illetve ha az ebből fakadó károk albetétben is okoznak kárt, akkor annak kárenyhítését vagy kártalanítását finanszírozza.
A Társaháznak jelenleg
nincs élő kockázati biztosítása
aggodalomra azonban
mégsincs ok
Persze bekövetkezhet a retteget katasztrófa, és nagyon nagy ostobaság is lenne ezt szem elől téveszteni, azonban mégnagyobb ostobaság azt képzelni, hogy a katasztrófa kialakulását befolyásolja egy biztosítási kötvény megléte vagy annak hiánya.
Nézetem szerint, a katasztrófát megelőzni – de legalábbis a kockázatát a minimálisra csökkenti – kell, és nem a megtörténte után rohangálni, hogy ki, hogyan, és milyen mértékben tud segíteni.
Cigivel a kézben elaludni, vagy égő gyertyát magára hagyni és magunkra gyújtani a saját és a szomszédok lakását nem a cigaretta vagy a gyertya hibája! A túlterhelt vagy elöregedett elektromos vezetékeink sercegését legyintve hallgatni, vagy az állandóan leoldó biztosítékot megerősíteni (megpatkolni), nem a vezeték hibája! Ezek emberi hanyagságok és az ezekből adódó károkat a biztosítótársaság sem tolerálja, így jó eséllyel elmarad a kártérítés!
A BAJ mindentől függetlenül, és egészen biztosan bekövetkezik,
ha a körülményeket arra alkalmassá tesszük
A káreseményeket körültekintő magatartással és megfelelő -megelőző- karbantartásokkal simán el lehet kerülni.
Bár semmilyen törvényi kötelezettség nem írja elő, hogy egy Társasháznak kötelező bármilyen biztosítással rendelkeznie, nyilvánvaló, hogy az ésszerűség megköveteli, hogy legalább a közös tulajdonban lévő területekre alapvető védelmet biztosítson.
A bejegyzés alján elérhetők különböző biztosítótársaságok szerződési feltételei. Azon belül „izgalmas” olvasmánynak számítanak a kártérítésre vonatkozó KIZÁRÓ részek.
Említek is néhányat azokból amik okán a biztosító nem, vagy közel sem kielégítően rendezi a kár értékét: avulásból (tehát, elöregedésből) bekövetkezett kár, emberi hanyagságból eredő károk, fenntartás, karbantartás elmulasztásából, elhanyagolásából adódó kár, háború vagy terrorcselekmény következményéből adódó kár, nagyobb természeti katasztrófából eredő kár és a tűz által okozott kár térítésének mértéke is eléggé behatárolt (bár szerintem inkább elhatárolt). …stb.
Tapasztalatom szerint (és biztos vagyok abban, hogy sokunknak van olyan története, ami ezt alátámasztja), igazán nagy értékű károk esetében a kifizetést megelőzi a biztosító részéről egy rendkívül átfogó vizsgálat. Ez amúgy jogos és sok esetben indokolt is, de kűlső szemlélő részéről, főként a károsultéról ez úgy tűnhet, mintha a biztosító azt keresné, hogyan úszhatná meg a kár kifizetését.
Az sem ritka, hogy csak hónapok, évek elteltével történik meg a kárenyhítés (ami nem kártérítés). Általában ez az összeg a tényleges kárnak, mindössze egy részét fedezi, tehát, a saját (és talán a rokonaink) pénzére is szükség lehet.
Másik és nagyon fontos szempont, hogy a társasházi biztosítás nem keverendő össze a LAKÁSBIZTOSÍTÁS-sal!
A Társasház biztosítása inkább a társasház gépészeti és épületszerkezeti egységére van „kiélezve”, illetve az ezekből adódó, albetéteket érintő károkra. Ezért MINDEN lakástulajdonosnak legalább annyira kötelező egy jó lakásbiztosítást kötnie a magánterületére, mint a Társasháznak a közös területekre. Erre még lentebb visszatérünk!
Jó, de mit tett eddig az IB.?
Legelső dolgom az volt, hogy azonnal (tehát, már ’24 október végén) tájékoztattam a tulajdonosokat a helyzet kialakulásáról. (faliújság, fb csoport, irodai plakát…és – aki csak az utamba került – mindenkinek elmondtam, akár kíváncsi volt rá, akár nem 🙂 ) és kértem, ha valaki ezzel foglalkozik, vagy ismer valakit, aki ezzel foglalkozik, vaaagy ismer valakit, aki ismer valakit, aki ezzel folglalkozik… feltétlenül jelezze.
Szerencsére jöttek is gyorsan és jó sokan.
Röviden, azonnal elkezdtük monitorozni a biztosító piacot és keresni az ajánlatokat.
Megtudtam kik azok az Alkuszok, a Többes ügynökök és a biztosító által alkalmazott főállású értékesítők. Van különbség közöttük, de abban egyeznek, hogy a társasházban elsősorban üzleti lehetőséget látnak és remélnek.
Az alkuszok számára elküldtem a Társasház Alapító Okiratát (ebből derülnek ki a méretek és persze a helyiségek számai), és a korábbi kötvényünket, hogy ugyan arra a konstrukcióra kapjunk ajánlatokat.
Nagyon sok ajánlat érkezett be és kiderült, hogy kis hazánkban meglepően kevés biztosító foglalkozik társasházak biztosításával.
Eléggé szembetűnő viszont az ajánlatok értékének hasonlósága, ami szinte minden biztosítónál közel azonos volt:
15 millió ft./év
Ezt az óriási összeget a jelenlegi közös költségből nem lehet kigazdálkoni!
Mit lehet tenni?
Alapvetően kettő lehetőség is van:
EGYSZERŰ
Megemeljük a közös költséget (kb.: 4.000 Ft-al) és kész sluszpassz. Minden megy ahogy régen, nem változik az égvilágon semmi, tehát nincs különösebb felelősségi kockázat.
ÚJRA GONDOLT
Keresni az alternatívákat, mérlegelni a valós kockázatokat, realizálni a felelősségvállalás arányát a Társasház közös tulajdonú és a Tulajdonosok által birtokolt területek között.
A döntés a tulajdonosoké lesz, és közgyűlési határozathoz kötött!
Mi lesz addig?
Ez forintosítva azt jelenti, hogy a 2024-s díj szerint 500e. (a 2025 ajánlatok szerint havonta 1,3millió) forintot NEM KELL KIFIZETNÜNK egyik biztosító társaság felé sem.
Azonban, ha a Társasháznak, vagy a Társasház hibájából az Ön lakásában kár keletkezik a biztosító nem fizet (hiszen nincs) így azt a th. pénzéből kell kigazdálkodni, …tehát a megmaradt havi 500eFt-ból, ami ráadásul hónapról-hónapra halmozódik, miközben megspórolunk további 800eFt-ot. (nagyvonalakban)
Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy abban a nem várt esetben, amikor bekövetkezik egy káresemény nem készpénz kifizetés, hanem helyrehozatali formában fogjuk megoldani a kár helyrehozatalát. Amúgy ez egyre több biztosítónál bevezetett gyakorlat, hogy nem pénzt küldenek, hanem szakembert. Természetesen ez a személyi sérülésekre, ingóságokra és a HÁZ eredeti szerkezetétől eltérő módosításokra ugyanúgy nem terjed ki, ahogy az egy aktív TársasházBiztosítás esetén sincs másképpen. Ezeket egy saját egyénileg kötött biztosítással lehet megóvni.
TársaházBiztosítást jól felfogott érdekből kell, és fogunk is kötni!
„AZ ÖRDÖG SOHA NEM ALSZIK”
…mondjuk, ami azt illeti én sem túl sokat! 🙂
A túl-, vagy alulbiztosítás illetve a kockázati tételek helytelen, elkapkodott beállítása nem eredményez mást, mint a közös pénz indokolatlan herdálását, ezért a fentebb említett két lehetőség közül a másodikat tartom értelmesnek. Ezt alaposan át kell gondolni, és természetesen ez közel sem könnyű feladat.
Tulajdonosként mit tehetünk?
A káresemények bekövetkezése körültekintő magatartással és megfelelő műszaki (megelőző) karbantartással simán elkerülhetők.
„Fenntartani” annyit jelent, folyamatosan javítani, karbantartani, korszerűsíteni, tisztán tartani, azaz gondoskodni róla.
Vízcsövek (főként a flexibilis), fűtőtestek, nyílászárók (pl.: esőzéskor), fűrdőszobai kádszigetelések, mosógépek vízleeresztók, vízórák és vízelzárók karbantartása, gázkészülékek ellenőrzése, és persze szükség esetén a legrövidebb időn belül a javítások elvégzése.
„Addig nincs baj, amíg nincs baj.” A legnagyobb körültekintés ellenére is előfordulhat baleset. Ilyenkor nagyon jó, ha van egy remek és gondosan megválasztott lákásbiztosításunk. Már havi 500 Ft-tól köthető, de az ingóságok értéke illetve a magunk és családtagjaink épsége erősen befolyásolja a biztosítás díját. Ezt mindenki saját megítélése szerint teheti. A lényeg, hogy legyen!
Műszaki ellenőrzésre nem csak a Társasháznak van szüksége, hanem a saját lakásunknak is. Legtöbben nem is gondolnak rá, vagy csak elfelejtik rendszeresen elvégezni.
Akkor kezdenek el kétségbeesetten kapkodni, amikor egy-egy dolog tönkre megy és elkezd kárt okozni.
Ahogy az autókra is elő van írva az időszakos kötelező műszaki vizsga, a lakásunkat is kötelező átnézni, vagy szakemberrel átnézetni, legalább három évente.
Lakásban, és/vagy a közös tárolókban „felejtett” felhalmozott lom. Ezek a passzív dolgok súlyos károkat tudnak okozni. A katasztrófavédelmi előírások nagyon határozottak és szigorúak a szárítóban, szemétledobóban, villanyóra helyiségben és a folyosón tárolt tárgyakra vonatkozóan. Különös tekintetel, ha azok gyúlékonyak vagy fokozotta tűz,- és robbanás veszélyesek.
Megoldást jelent ilyenkor az éves lomtalanítás, az egész évben ingyen igénybe vehető lomudvarok, vagy külső raktár bérelése.
